A kormány kedden benyújtotta az alaptörvény kilencedik módosítására vonatkozó javaslatát, amely Varga Judit igazságügyi miniszter közlése szerint "a magyar családok erősebb védelmét, a gyermekek biztonságát" hivatott szolgálni.
A miniszter szerint a módosítás biztosítja minden gyermek számára a "Magyarország keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést, és garantálja a gyermek születési nemének megfelelő háborítatlan fejlődését".
Ennek jegyében az alaptörvénybe beleírják azt, hogy
"Az anya nő, az apa férfi.”
illetve hogy
"Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.”
Vara elmondása szerint az alaptörvény-módosítás emellett meghatározza a közpénz fogalmát "annak érdekében, hogy az alkotmányos szerveknél egységes gyakorlat alakulhasson ki". Az erre vonatkozó passzusban az szerepel, hogy
"Közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése."
Rendelkezik a módosítás a közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítványokról is, amelyek a fenti passzus alapján a továbbiakban valóban nem közpénzt fognk kezelni, tehát a módosítás elfogadása után tényleg elveszti majd az alapítványokba adott pénz a közpénz jellegét.
Az alapítványokat ugyanakkor egy új bekezdés szerint csak sarkalatos (vagyis kétharmados többséget igénylő) törvényekkel lehet csak létrehozni, működtetni, megszüntetni.
Ezzel a lépéssel valószínűleg az elmúlt egy évben felfuttatott, és közpénzzel amúgy alaposon kitömött kormányközeli alapítványokat kívánják bebetonozni:
ilyen többek között a Mathias Corvinus Collegiumot fenntartó alapítvány, a Fidesz-közeli Batthyány Alapítvány, vagy a Millenárist a továbbiakban fenntartó Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány is. Az új alaptörvény-módosítás értelmében ezekhez kormányváltás esetén is csak kétharmaddal lehetne hozzányúlni.
Varga azt mondta, az ilyen alapítványok egyebek között "a megújuló felsőoktatás és a tehetséggondozás sarokkövei", ezért az alkotmányozó kifejezésre juttatja a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány "kiemelkedő társadalmi értékteremtő szerepét és garantálja a hosszú távú stabil működésüket".
A javaslatban több passzus vonatkozik a háborús helyzetre és a különleges jogrendre is, azon belül a veszéylhelyzetre is - ez utóbbival kapcsolatban a legfontosabb változás, hogy a kormány 30 napra hirdetheti ki a veszélyhelyzetet, azonban "a Kormány a veszélyhelyzetet az Országgyűlés felhatalmazása alapján meghosszabbíthatja, ha a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó körülmény továbbra is fennáll", és mindent meg kell tenni ahhoz, hogy a parlament egyébként veszélyhelyzet idején is működjön.
Bekerült egy olyan bekezdés is, amely szerint különleges jogrend idején a parlament hatályon kívül helyezheti a kormány rendeletét, amelyet a kormány csak kivételes esetben alkothat újra.
Viszont az is bekerült, hogy ha az országgyűlés akadályoztatva van a munkájában, akkor köztársasági elnök is felhatalmazhatja a kormányt a veszélyhelyzet meghosszabbítására. A gyakorlatban ez úgy nézne ki, hogy ha most például a vírushelyzet miatt a parlament nem ülne össze, akkor Áder János minden gond nélkül engedélyt tudna adni a kormánynak a veszélyhelyzet meghosszabbítására.
Azt pedig, hogy az országgyűlés akadályoztatva van, "az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök egybehangzóan állapítja meg" -
magyarul ha Kövér László, Sulyok Tamás és Orbán Viktor úgy döntenek, be lehet csukni a parlamentet.
Varga Judit ugyanakkor azt mondta, a rendkívüli jogrendre vonatkozó javaslat az elfogadása esetén a jogbiztonság érdekében
csak 2023. július 1-jével lépne hatályba, tehát a kormány jelenlegi felhatalmazását semmilyen formában nem érinti.
_top_story_lead_focuspoint_70x70.jpg?key=8330d45fd6cf5dab3e27069b6ac73622)
